(2007-es posztunk remake-je)

Szent Péter jeruzsálemi és római fogsága alatt meg volt láncolva. Ez olyan biztos, hogy csak na, hiszen még a láncok is megvannak. És én láttam is őket, bizony ám.

A láncoknak egy egész templomot építettek 440-ben, amelyet az 1400-as évek végén már fel kellett kicsit újítani. Első műveletet III. Sixtus, a másodikat IV. Sixtus követte el.
Hogy ezek a sziksztuszok mennyit éltek….
(Ne, esdeklek, ne írj kommentet: szmájli van itt, soksok szmájli!!). Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

(2007-es posztunk remake-je)

Nem a lator Szent Jánosról van szó, hanem – amint arról az én drága művelt párom felvilágosított – a Laterániról. Mint Lateráni Zsinat. Ilyesmiről én is hallottam már, csak nem tudtam hogy ez az a hely…

Azt azért jegyezzük meg, a tényhűség kedvéért, hogy Té nem nézte meg (mint ahogy egyetlen más templomot sem).
De én igen, és azt hiszem a látottak közül ez tetszett legjobban.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

(2007-es blogunk remake-je)

Ha sikerül végre elszakadnunk a Pantheon kupolájának látványától (Peat! ez még neked is tetszene: egyszerű, no csicsa. A következő templomokról ezt már nem merném elmondani…), akkor érdemes kiülni eléje a bejárati oszlopok tövébe, és vetni egy pillantást a Piazza della Rotondára.

Ha van tipikus római tér és házak, akkor szerintem ez áll a legközelebb hozzá. Figyeljétek meg, hogy minden ablakon spaletta van, amin, a napsütés erejét megtapasztalva nincs mit csodálkozni. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

(2007-es posztunk remak-je)

Hát akkor a metró dohos világa és a parkolási mizériák után térjünk vissza a klasszikus Rómába, mert van még pár templom, amit nem láttunk.

Ha hozzáveszem azt is, hogy több templom van a városban, mint ahány nap az évben, akkor fenti kijelentésem kimeríti a templomi-leírásokkal-való-őrületbe-kergetés törvényi tényállását, és ezt nem venném a lelkemre, úgyhogy megnyugtatásul: csak néhányat néztem meg és mutatok be.
A Santa Maria Maggiore sem egy sufni, ez egyaránt érvényes a méreteire és a díszítésére, hogy cicomát ne mondjak. Állítólag az egyik legdíszesebb templom belső még római viszonylatban is, hogy tovább fokozzam a várakozást és a barokk / márvány / arany / faragvány / freskók / szobrok / mozaikok ránk leselkedő lihegését.
Képzavaros? Nem kizárt, de a templombelső ihlette.

Kezdjük az egyik „kis” oldalkápolnával, melynek mérete kb. a temesvári dómra emlékeztet, csak itt a főhajó mindkét oldalán volt-egy-egy.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

(2007-es posztunk remake-je)

Mint ígértem, lesznek templomok. Hát csapjunk bele….

Akinek arról, hogy Pantheon, egy temetkezési hely jut eszébe, ahol a nemzet nagyjai hevernek, no meg Párizs, azzal közlöm hogy Rómában a Pantheon egy templom.
Katolikus. Személyesen ennek csak azért bírok örülni, mert így maradhatott meg.

I.sz. 118-ban Hadrianus egy másik Pantheon helyére kezdte el építeni (a régit Agrippa húzatta fel vagy 150 évvel előtte, amiről az oszlopsor felett látható felirat is megemlékezik) – amúgy Róma tele van olyan történetekkel, hogy többezerévvel ezelőtt egy többezeréves épület helyére építettek valamit…

Hadrianus 12 görög istennek ajánlotta, a középkorban lett keresztény templom, így maradhatott meg, teljes épségben.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →