Ahogyan azt – a latin nyelvet immáron folyékonyan beszélő – olvasóink is értik, a Circus Maximus (a továbbiakban: CM) annyit tesz: A Legnagyobb Cirkusz.
És igen, igazatok van: nekünk magyaroknak a legnagyobb cirkusz versenyben rengeteg nevezésünk és tippünk lenne, de hálistennek ez nem aktuálpolitikai blog, úgyhogy visszatérek az ókori Rómához.
Az olaszok ezt a latin elnevezést is tönkretették…
Akár hiszitek, akár nem: megkérdeztem a Fórum mellett egy bennszülöttnek tűnő újságost, hogy: Circus Maximus? – és nagyon ostobenkón nézett rám. Megismételtem, és a csávó csak ekkor kapcsolt: 

Á, Circo Massimo! – mondta széles vigyorral és megmutatta az irányt.
Elvégre ég és föld a különbség, ugye…
Maga a létesítmény egyike a legkopárabbaknak Rómában: gyakorlatilag egy földbe vájt, hosszúkás mélyedés jelzi, hogy itt volt az antik világ legnagyobb arénája, ahol többek között Ben Hur, egykori judeai polgár is versenyzett fogathajtásban abban a színes, szélesvásznú amerikai filmben, ami akkor készült, amikor az USA-ban sem spóroltak a humán erőforrásokon és nem próbáltak mindenféle olcsó(?) számítógépes trükkökkel és animációval százezernek mutatni negyven statisztát.

Maga a CM mintegy 900 éven keresztül szolgálta ki a római polgárok kultúrált szórakozás iránti igényét. A Colosseummal ellentétben itt viszonylag kevés vér folyt, tömeges kivégzésekre is ritkán került sor, annál inkább nyomatták a már említett fogathajtó-versenyeket, illetve mindenféle más, hasonló sporteseményeket.

Lévén, hogy mi is a számok bűvöletében élünk, el kell mondanunk nektek, hogy a CM fénykorában (naná, hogy a Julius Caesar általi bővítés után) több, mint 600 méter hosszú volt, 120-150 méter széles, és 200 ezer római tudta ülve és szotyolázva végigüvölteni a versenyeket; további 80-100 ezer a környező dombokról (Palatinus és Aventinus) állva lehetett az események szemtanúja. Egyes kultúrtörténészek szerint a szabin nők elrablása is ezen a helyen történt, amikor is a Romulus által vezetett latinok (kétségbeejtő demográfiai mutatóik láttán) így találtak megoldást arra, hogy miből kapják majd pár évtized múlva a nyugdíjukat.

Ez nem tipp volt, csak úgy eszembe jutott.

Szóval a CM egy nagy és téglalap alakú gödör, melynek egyik oldalán a Palatinus domb magaslik (erről lesz fotó), a másik oldalán pedig az Aventinus, ahol jelenleg a római amerikai nagyköveti rezidenciát bírtam mindösszesen felfedezni, mint érdekesség. Mit ne mondjak: ízlése, az van.

Kiváló terep a kocogóknak, már ha az ember szereti, hogy a nap bármelyik órájában, több száz turista személyében számos szemtanúja van annak, amint a légszomj miatt szaggatottan lihegve, a harmadik kör után epét hányva térdre ereszkedik és a szeméből a fájdalom, a megaláztatás és a bukás könnyei szivárognak.
Futni egészséges.

A CM alján állva ez látszik a Palatinus dombból: romok, romok, romok.

Volt jó pár császár, aki a palotájuk ablakából, illetve erkélyéről nézhették a versenyeket, aztán rájöttek, hogy PR szempontból ez nem túl nyerő, ezért leköltöztek a lelátóra.

Eredetileg itt volt az az obelisco, amelyet napjainkban a Piazza del Popolo–n lehet megnézni.

Bámészkodás közben észrevettem, hogy egy helikopter köröz a Palatinus, majd a CM felett. Először valami izgalmas elfogásra, terrorellenes akcióra meg ilyesmire gondoltam (már készen álltam, hogy besegítek a carabinieriknek), de aztán rájöttem, hogy a tehetősebb turisták légi városnézésének vagyok szemtanúja.

Fejenként 80 – 100 euróért 45 percig röpködhetsz.

Rohadt burzsujok! Hát nem kéne elvenni tőlük mindent és odaadni mondjuk az éhezőknek?! Vagy méginkább nekünk?!

Mint említettem volt, nagyon kevés épületmaradvány maradt a CM-ból; jó római szokás szerint az évszázadok során elhordták az anyagot és mindenfélét építettek belőle, szanaszét a környéken.

Ez itt a kevés megmaradt rom a CM délkeleti sarkában. Fogalmam sincs, mi volt a funkciója eredetileg, csak azt tudom, hogy most nagyon sok emberi fekália és üres műanyag palack tárolására szolgál.