(2007-es posztunk remake-je)
Szent Péter jeruzsálemi és római fogsága alatt meg volt láncolva. Ez olyan biztos, hogy csak na, hiszen még a láncok is megvannak. És én láttam is őket, bizony ám.
A láncoknak egy egész templomot építettek 440-ben, amelyet az 1400-as évek végén már fel kellett kicsit újítani. Első műveletet III. Sixtus, a másodikat IV. Sixtus követte el.
Hogy ezek a sziksztuszok mennyit éltek….
(Ne, esdeklek, ne írj kommentet: szmájli van itt, soksok szmájli!!). Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Az északi parton, középen, ott ahol az észak-dél irányú út keresztezi a partmenti utat, nos ott van az egyik hangulatos kisváros, São Vicente.
Közel egy évvel ezelőtt, amikor 
Saint-Maximin-la-Sainte-Baume: kisváros Dél-Franciaországban. S hogy miért érdekes? Nos, ebben a kisvárosban áll az a székesegyház, melynek altemplomában található a Mária Magdolna (a továbbiakban: MM) földi maradványait befogadó szarkofág. Nem akarom most a sokak által vitatott (és majdnem ilyen sokak által vallott) témát feszegetni, hogy MM valójában Jézus felesége volt-e, vagy csak tanítványa (esetleg annyi sem), hiszen a topiknak szép irodalma van; hogy csak hármat említsek: a 
Következő állomásunk a breton-normand határon elterülő Szent Mihály-hegy (Mont Saint-Michel), egy olyan látnivaló, amely a turistacsalogató érdekességekkel amúgy is jól eleresztett Franciaországba látogatóknak – szerintünk – kötelező kéne legyen.
Mostani rövidke posztunkban (amelyben szervesen ötvöződik a magaskultúra iránti igény, a fegyverkezés elleni harc, a teológiai érdeklődés és a turisztikai látnivaló) egy sokkoló shkodrai vizuális élményünkről számolunk be hűséges olvasóinknak.
