csuri bejegyzései

Róma – Angyalvár, freskók

Posted on by
Válasz

(2007-es poszt remake-je)

Az Angyalvárban, a marcona múlt és katonás kinézetel ellenére egy csomó olyasmi is van, amit kívülről nem feltételeznénk róla.
Ilyenek azok a termek, amelyekben különböző pápák lakoztak, ezért aztán kifestették őket.

Rómában járva nem lehet nem észrevenni a régi olaszok (kackac) beteges hajlamát arra, hogy a falakat összepingálják. A templomok, a nagyok régi lakosztályai, és minden belső tér ki van föstve, inkluzíve a plafon.
A padló meg szintén nem OBI kopásálló greslap, amint azt láttuk és látjuk majd még…

Vissza a falakhoz. A szórópisztolyos meszelés sokkal gyorsabban ment volna, ezek mégis ezt művelték helyette:

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Róma közepe. Vagy eleje….?

Posted on by
Válasz

(2007-es közös posztunk remake-je)

Még mielőtt kínzó kérdéssé válna, maradjunk annyiban, hogy fizikailag a közepe, időben az eleje.

Té:
Ez pedig nem más, mint a sziget a Tiberisen. „A” sziget, mert a városon belül nincs másik. Éppen ezért nagy fantáziával Isola Tiberina-nak nevezték el, mintha a Margitszigetet Dunai szigetnek hívnánk…

File:Isola Tiberina, Roma (1).jpg - Wikimedia Commons
(Kölcsönvettük a képet, mert ebből a szögböl sehogy sem tudtunk fotózni.)

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Saylor: Róma

Posted on by
Válasz

Bár a Szent Péter térrel és a Vatikáni Múzeumokkal már rendesen belevágtam Róma közepibe, de most visszanézve a 2007-es posztjainkat úgy érzem érdemes a kezdeteket is idetenni.

(2007-es posztunk remake-je – nagyjából….)

Hogy azért kezdtem-e olvasni a Saylor-féle Rómát, mert tudat alatt már oda készültem, vagy azért mentünk végül Rómába, mert ezt elolvastam….?
Inkább az utóbbi.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Vatikáni múzeumok 4 – Raffaello és a Sixtus kápolna

Posted on by
Válasz

(2007-es poszt remake-je)

Egyszer minden véget ér, így a Vatikáni Múzeumok körbesétálása is.
Egyéb múzeumokkal ellentétben ez csak fél 5-ig van nyitva, ezt kalkuláljátok bele, ha véletlenül arra tévedtek.
Mi nem tettük, így a vége már terelgetős volt, amely élményre azonnal rátérek.

De lássuk előbb Raffaello stanzáit, ami mindközönségesen falfestményt jelent – de ez ennek a blognak az olvasóit már nem lepi meg egy csöppet sem.
Csak egyet fényképeztem többször, mert ez a leglátványosabb, és tényleg megéri elmenni odáig érte, ez pedig az Athéni iskola c. opus. Íme:
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Vatikáni múzeumok 3 – két kör

Posted on by
Válasz

(2007-es poszt remake-je)

Mikor már járkáltunk egy ideje, keresztül-kasul a folyosókon, lépcsőkön, termeken, megbeszéltük hogy na, most már csak a Raffaello stanzákat és a Sixtusi kápolnát nézzük meg, oszt elég lesz, még sok is.
Ezeket is csak azért, hogy később ne tegyünk szemrehányást magunknak…

Úgyhogy mentünk a népekkel a két attrakció irányába mutató nyilaknak megfelelően, de közben folyton át kellett menni újabb és újabb olyan helyeken, ahol egyszerűen nem bírtuk becsukni a szemünket…
Két alkalommal is kis köralakú termekbe futottak be a folyosók, mint egy körforgalomba, és mindkettő megérdemel pár szót, pláne képet.


Ismerős? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Vatikáni múzeumok 2 – trükkös plafon

Posted on by
Válasz

(2007-es poszt remake-je)

Sétálgat hát az elkábult turista, és ha a látványtól még nem, de attól biztosan elszédül, hogy folyton felfele (is) kell nézni…
Úgyhogy a lábfájás, derékfájás mellé felsorakozik lassanként a nyakfájás is :)
Oké, legyünk pozitívak, és tekintsük inkább tornának.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Vatikáni múzeumok 1 – képek szobrok

Posted on by
Válasz

(2007-es posztunk remake-je)

Na ha valamikor, akkor most nehéz helyzetben vagyok.
Átnéztem a képeket, amelyeket ott készítettem, és próbáltam kategorizálni, ahogy én (Csuri) szoktam: plafonok, freskók a falon, mozaikok – padlók, egyebek, de semelyik csoportosítás nem tökéletes, úgyhogy érjétek be tökéletlen megoldásokkal.

Különben is, ez csak ízelítő, hogy olyanok, akik sosem mentek volna maguktól egy ilyen helyre, hátha kedvet kapnak. Akik meg voltak, újra örülnek neki.
A Vatikáni múzeumoknak van egy szép képtára is, amely egészen egyedülállóan olyan termekben van, ahol a falak maguk nincsenek telefestve, csak a képek lógnak ott.
A világon bárhol ez egy nagy (és híres) képtár lenne szerintem, de itt a többi látnivalóhoz képest eltörpül.

(Ez a kép kölcsönzött a netről.)
 Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Vatikáni múzeumok – lépjünk be

Posted on by
Válasz

(2007-es poszt remake-je)
Ígérgettem már, hogy belépünk a Vatikáni múzeumokba, és most ez leszen – de ez azért nem épp ennyire eccerű…

Római tartózkodásunk alatt volt olyan szerencsém, hogy egészen más apropóból a szüleim is ott voltak, és elterveztük hogy egy napot együtt töltünk.
Ki is találtam gyönyörű sétát a Villa Borghese-ben (ez egy nagy park több múzeummal is benne), csakhogy éppen ezen az egy napon elkezdett reggel esni, és esett, de nagyon.
A találkozóra menet vettem is egy ernyőt egy szemfüles utcai árustól (a többi 36 szemfüles utcai árust elhessegetve – ugye mondani sem kell, hogy mindannyian románok voltak, kivétel nélkül?)
De a sétafika a parkban még ernyővel sem tűnt csábítónak, úgyhogy mit tesz ilyenkor az ázó turista? Hát persze! Múzeumba megy.

Musei Vaticani" Pin for Sale by luggagestickers | Redbubble Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A pápa tehet róla

Posted on by
Válasz

(2007-es posztunk remake-je)
Római posztok következnek, ahogy azt 2007-ben láttuk-tapasztaltuk. Mint mindig, néha belefirkálunk egymás posztjaiba, de ezt majd jelezzük. Többnyire én (Csuri) írom a beszámolót, de szólunk ha épp Té mesél….

Még mielőtt megköveztek, sietek közölni hogy (én, Csuri) igenis sok templomot láttam, ezeknek bizonyítékát is fogom adni képpel és szöveggel.
DE, a Szent Péter bazilikát, a világ legnagyobb templomát csak kívülről…

_behúzott nyakkal várja a pfújolást és a füttyöket_

Igen ám, de olyan-de-olyan okom van, amit muszáj lesz elfogadnotok: a PÁPA tehet róla!Látjátok? Odaült a kapuba, sőt még két ilyen csíkosruhást is odaállított… Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Madeira – Búcsúpillantás

Posted on by
Válasz

2007. augusztusi posztunk remak-je

Egyszer minden véget ér. Nagy megkönnyebbüléssel tudatom (s hogy én megkönnyebbültem az egy dolog, de hát még ti!!) hogy ez a Madeira vége, már csak néhány pillantást vetünk a fővárosra és a szigetre fölülről, meg a vízről, és kész.

Nem mintha nem lenne még vagy 150 kiváló kép, amit megmutathatnék, de ami sok az sok :)) Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Azulejuk Madeirán

Posted on by
Válasz

2007 júniusi poszt remake-je.

Már az előző, botanikus kertes poszt is tele volt azulejo-kkal, de mindenhol van belőlük. Kb. ebből lehet tudni hogy portugál felségterületen vagy, ennél biztosabb jel nincs is.


A klasszikus (és régi) azulejo kékkel van a fehér csempére festve (kézzel, naná, me’ matrica) és életképeket ábrázol. Ilyennel volt kidekorálva a Porto-i vasútállomás, a Funchal-i piac, és gyakorlatilag minden középület kívül-belül. Lisszabonban van olyan templom, amelynek egy négyzetcentiméternyi külső fala sem lóg ki a festett csempék alól… Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Madeira, úszó virágoskert

Posted on by
Válasz

2007. júniusi posztunk remake-je.

Az egész szigetről azt szokták mondani a marketing iránt érzékeny útikönyvszerzők, hogy aszondja „az Atlanti óceán úszó virágoskertje”, és az a helyzet, hogy reklámfogás ide vagy oda, ez szinte szó szerint veendő…

Csuri (én vagyok az!!) csak azt sajnálja, hogy a híresebb és nagyobb kerteknek (jardim) csak egy kis töredékét láthatta… :(

Kimaradt a funchali kikötő fölött lévő, amelyben Sissy (állítólagos) villája van, és még fájóbban két főváros-közeli orchideagyűjtemény – na de ha minden kertet meg akar nézni valaki, akkor több időre menjen oda. Vagy ne csináljon semmi mást.
Ami azt illeti, ez utóbbi megfontolandó…
 Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A madeirai Sánta Mária és egyéb hajók

Posted on by
Válasz

2007. júniusi posztunk remake-je.

Minden útikönyv szerint Funchal (funsál!) megtekintését a kikötőben (cais) érdemes elkezdeni, ami egyrészt igaz, másrészt kíváncsi vagyok hogyan lehetne kikerülni, amikor a város egy – aránylag sík területet is magába foglaló – öböl partján fekszik.
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Madeira – Santana

Posted on by
Válasz

2007 júniusi posztunk remake-je (Té meséli)

Ahogyan azt Csuri már említette, második éjszakánkat a mexikói származású amerikai zenészről, a latin rock egyik apostoláról, a méltán híres gitárvirtuózról, Carlos Santanáról elnevezett városka mellett töltöttük.
Ez persze vicc volt, tessék hangosan mosolyogni. Köszönöm. Itt jöttünk rá, hogy a bérelt Clio csomagtartója nem zárható, de a kisváros szerencsére nem erről híres. Hanem:

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →