2009.11.13.-i posztunk remake-je.

Már az előző, Tirana felülről posztban is villantottam és ígértem színeket. Íme.

A tiranai nemzeti galéria bemutatása után meglepődve állapítottam meg, hogy ez a szocialista realizmus mindenkinek nagyon bejön. Nos, ha ennyire szeretitek, akkor nem akarlak benneteket megfosztani tőle: íme tehát egy folytatás.
Merüljünk el Tirana építészeti csodáiban….

Most tehát nem föstményeket veszünk szemügyre, hanem a való világot: tiranai házakat, lakóépületeket.

A Tirana felülről posztban már pedzegettem, hogy az albán fővárosban a betonrengeteg rettenetes ugyan, mégis van valami, ami elviselhetőbbé teszi. A látványt legalábbis – a használati értékükről nem nyilatkoznék…

Ez a valami pedig a SZÍNESSÉG.
Remélem, a mellékelt fotókon látszik, hogy nem a levegőbe beszélek: az ennyire tiritarka tömbház tényleg unikum, nem gyakran találkozunk ilyennel….

Most ne a manapság épített, modern vagy modernkedő, igazából-panel-de-mégsem-egészen-olyan lakóépületekre gondolok, hanem a valódi, cuculista, betonlapokból összeeszkábált kockákra, amelyek rendszerint nemes egyszerűséggel betonszürkék; nálunk is és a környező országokban is.

A tiranai polgármester azonban, akit már előzőleg is emlegettünk a témához kapcsolódva, megunta a szürkeséget és be- illetve kiszínezte Tiranát.

Csak dicsérni lehet az ötletet. Ez biztos, hogy pszichológiailag kimutathatóan pozitív hatást ért el, még akkor is, ha egyébként az ingatlanok minősége semmivel sem lett jobb.

Fenti kép az egyik kedvencem, részben a színkombináció miatt, ami merész, de valahogy mégis olyan vidám – ugyanakkor ezen látszik az is, hogy kb. mi lehet a festék alatt, mögött…. :(

Időközben, az albán festők után kutakodva, rájöttünk a megoldásra is: Edy Rama (vagyis a tiranai polgármester) eredetileg festőművész!!!
Úgyhogy fogta magát, és az egész fővárost egy nagy vászonnak tekintette :)

Vannak aztán egészen jól kinéző új épületek is, amelyekben sokkal „luxusabbak” lehetnek az apartmanok, mint a belvárosban álló betonkockában…

…bár persze nem kételkedünk abban sem, hogy relatíve ez itt lentebb, mint a felirat is tanűsítja, maga a luxus:

Mondjuk ezekhez képest, például…

Érdemes megfigyelni, hogy a tényleg khm, leharcolt blokképület aljában egy egészen hangulatos kis presszóterasz van. Ebben az albánok valahogy jók: néha elképesztő körülmények közepette tudnak egy olyan kis vendéglátó helyet rittyenteni, hogy szívesen betértünk enni-inni.

Országszerte, de vidéken inkább, mint Tiranában, voltak nagyon lerobbant épületek is,
pontosabban mi akkor úgy gondoltuk, hogy ez már aztán tényleg…

De mióta voltunk Kubában, azóta tudom, hogy Albánia Európa része.

Igen, kedves olvasó; pontosabban nem, nem tévedés. És komolyan gondolom.

Zárásként egy merész, de legalább unaloműző tiranai kombó: