Lassan már nyolc éve, hogy a Nagy Vízen átrepülve futó látogatást tettem legnagyobb katonai szövetségesünk fővárosában. Annak semmi értelme, hogy a kötelező fotókat én is bemutassam, a Fehér Házat, a Kapitóliumot és a Washington emlékművet mindenki hetente harmincszor megnézheti az éppen futó amerikai filmekben.

Az első jenki posztomban inkább az FBI központját, a híres-neves-nevezetes J. Edgar Hoover Buildinget szeretném roppant röviden bemutatni (kívülről persze, belül nem szabadott fotózni), majd egy másik alkalommal megragadom az alkalmat, hogy nyilvánosan is megemlékezzek a névadóról, a Szövetségi Nyomozó Iroda első igazgatójáról.

Először is tehát az épület:

A Pennsylvania Avenue-n található (akárcsak a Fehér Ház, ettől mintegy két kilométerre). A biztonsági intézkedéseket el lehet képzelni (helyesbítek: nem lehet elképzelni).

Maga a létesítmény láttán szerintem egyetlen műépítésznek sem kezd el gyorsabban dobogni a szíve a gyönyörtől; leginkább siralomháznak vagy csecsen fiatalkorúak moszkvai javító-nevelő intézetének mondaná a tébláboló turista. Annyi könnyedség, báj és látványelem van benne, mint egy zsák cementben.

Itt még közelebbről is szemügyre lehet venni. Nekem első blikkre az a szó jutott eszembe róla, hogy brutál.

A legnagyobb megdöbbenésemre a tegnap, amikor a neten utánanéztem egy-két háttérinfónak (felkészületlenül ugyanis blogot sem szabad írni, bármit is mondjanak a szellemi szabadfoglalkozásúak), tehát amikor utánanéztem az épület múltjának, totál leizzadtam. Olvastam ugyanis, hogy ennek az építészeti stílnek bizony van nemzetközileg elfogadott neve.

És tudjátok, milyen stílusnak hívják?

Brutalizmus, illetve brutalista stílus!

Ez komoly, rá lehet keresni a Google-ban.

Innen is látszik, hogy genetikailag még az architektúrai ismeretek is belém vannak kódolva, annyi más mellett.