Nem sajnáltatni akarjuk magunkat, de irtó nehéz ám egy olyan város nevezetességeiről írni, amelyet évente több tízmillió turista látogat meg, s ahol eddig minden négyzetcentiméterről kábé harmincezer darab nagyfelbontású – amatőr és profi – fotó készült. Mennyivel egyszerűbb és hálásabb feladat lenne mondjuk elmenni Akureyri-be, majd visszajönni és azzal a boldog tudattal beszámolni az ott eltöltött négy napról, hogy biztosan tudunk újdonsággal szolgálni lelkes olvasóink millióinak. Arról nem is beszélve, hogy hazudhatnánk, ahogy a billentyűzetünkön kifér – hiszen ki tudná (és főleg: ki akarná?) leellenőrizni történeteinket. Na, Rómával más a helyzet.

De innen szép nyerni – állítjuk mi is a jópofa közhellyel. És lássuk a Forumot, azt a helyet, ahol (mintegy öt-hétszáz éven keresztül) eldőlt, hogy éppen aktuálisan mi és hogyan legyen Európában (és épp aktuálisan csatolt területein: Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában, a Közel-Keleten, satöbbi).

Lévén, hogy az egymást követő uralkodók rögeszmésen bővítették az ősi, eredeti városközpontot, manapság a Forum gyakorlatilag több, egymás mellett található, de különböző korokban épült egységet jelent. A Forum Romanum (ez latinul van, olaszul Foro Romano) a legrégebbi; nevezzük eredetinek. Ez az a kályha, ahonnan kiindulva a római civilizáció az első bátortalan lépéseit tette az európai táncház nyikorgó színpadán – ha szabad nekem költőinek lennem. Minden itteni épületet, illetve romot képtelenség bemutatnunk, ezért szubjektív válogatás szemtanúi lesztek. Ha végigsétáltok a Fórumon, biztosan más-más történetek, kőhalmok és legendák lesznek hatással rátok; engem a következők fogtak meg. Barátaim, családtagjaim és ellenségeim tudják: nem vagyok az a könnyen meghatódó típus; néha órák is eltelnek úgy, hogy nem szökken könny a szemembe és nem szorul el a torkom a meghatottságtól. Itt azonban annak az épületnek a maradványait látjuk, amelyet Augustus építtetett azon a helyen, ahol Cézár holttestét (mármint az igazi, az eredeti, vagyis Julius Caesar-ét) az ominózus merénylet után elhamvasztották.

Ezek itt Vénusz és Róma istennők templomának oszlopai. A középső sor olyan döbbenetes látványt nyújt a szűrt, szeptemberi napfényben, hogy a mai napig nyugtalanít egy kétely: lehet, hogy valami speckó fényáteresztő műanyagot használtak a készítőik?!

Tudniillik ez a kettős oszlopsor ÁTENGEDI a fény egy részét!!! Nem vicc; a lemenő nap fényében egy sejtelmes derengés hatol át rajtuk. Valahol itt, a lépcsők mellett állt az az emelvény, ahová a szónoki hajlamú rómaiak felkapaszkodtak és szózatokat intéztek az arra tébláboló pénzváltókhoz, ügyvédekhez,  prostikhoz, pereskedőkhöz és más lecsúszott, kétes egzisztenciákhoz.

Ilyen eset volt az is, amikor i.e. 44-ben bizonyos Marcus Antonius ITT mondta el azt a beszédét, melyet később egy Shakespeare nevű angol tett halhatatlanná, s amely úgy kezdődik:

És – nem mellesleg – ugyancsak erre az emelvényre (a Rostrára) tették ki egy évvel a fenti sajnálatos események után egy másik (parancsra kivégzett) római polgár feldarabolt testrészeit: a kezeit és a fejét. Ezt a peches rómait úgy hívták, hogy Cicero, aki szónoknak világklasszis volt ugyan, de a döntő momentumban nem érezte meg, hogy melyik politikai oldalra kell állnia. Hiba volt; a második triumvirátus (benne a már említett Marcus Antoniusszal) nem kifejezetten megbocsájtó fickókból állt.

Kiegészítés Csuritól (sayloros műveltségének köszönhetően):

A rostra hajóorrot jelent, méghozzá fémből készült izét, amit azért tettek a hadihajók orrára, hogy nekimenve az ellenséges hajóknak, kilyukasszák azokat. Jó móka lehetett…

Namármost: Róma – többek között – a Földközi tengeri csatákban is lenyomott annó pár népet és sereget, ilyenkor az ellenséges hadihajók rostráit begyűjtötték, majd elkezdték ezekkel díszíteni a szónoki emelvényt a Fórumon. Innen ragadt rá ez a név.

Ciceró pedig beleesett abba a bosszúhadjáratba, amit az isteni Julius örököse és követője, Augustus (aki amúgy császárrá kiáltotta ki magát, miközben Cézárt ezért a szándékáért késelték halálra…), szóval Octavius Augustus indított Cézár gyilkosai ellen. Igaz, Cicerót a másik Cézár-spann, egy ideig Augustus szövetségese, Marcus Antonius (igen, Richard Burton, hogy mindenki értse, a Kleopátrás) nyíratta ki, mert csúnyákat mondott és írt róla. Ezért kellett a feje mellett a kezét is kitenni a Rostrára…

Augustus pedig néhány év alatt MINDENKIT levadászott, akinek köze volt Cézár halálához: több mint 60 szenátor lett öngyilkos (ugyanazzal a tőrrel, mint amit Cézár testébe szúrtak!), vagy halt meg a legkülönfélébb módokon.

Saylor szerint legalábbis :)

Ez az azonos tőrös megoldás nagyon teccik. Hiába, a stílusérzéket is a rómaiaknak köszönhetjük. Már a vízvezeték, az utak, az egészségügyi ellátás, a korszerű öntözéses mezőgazdaság és a kötelező oktatás bevezetésén kívül, amint ezt Brian óta tudjuk. A Fórumon sétálva az ember egyszer csak azzal a kellemetlen ténnyel szembesül, hogy a román történelemből tanultak nem 100%-ban szemenszedett hazugságok. Gondolok itt például arra, hogy Trajánusz császár tényleg létezett és valóban építtetett a dáciai hadjárata emlékére egy oszlopot, ami látható is az olasz főváros nettó központjában. De juszt sem erről fogok nektek Trajánusz (a továbbiakban: Tr.) kapcsán mesélni.

Szóval a második század legelején Tr. elhatározta, hogy a birodalom északkeleti határait kissé odébbtolja és megnézi, hogy kik élnek a Duna bal partján. Kedvenc építészével, bizonyos damaszkuszi Apollodórosszal (a továbbiakban: Ap.) egy stramm hidat is csináltatott, átkelt a folyamon és találkozott a dákokkal. Ha jól emlékszem, két hadjáratban szét is verte őket, s ennek annyira megörvendett, hogy a fővárosba visszatérve elhatározta, hogy minden elődjénél nagyobb fórumot építtet magának Ap.-szal. Ennek érdekében 61 millió köbméter (!) sziklát és földet rakatott arrébb; gyakorlatilag elhordatta a Quirinalis domb egy részét, hogy helyet csináljon magának. Az igazi meglepetést viszont a megálmodott főépület jellege okozta. Az ember ugye mire számít egy olyan császártól, akinek csapatai frissen érkeztek haza egy komoly hadjáratból, és alsó hangon is mintegy 200 ezer négyzetkilométerrel gyarapították a Birodalmat? Hát persze, hogy valami ordas nagy templomra, oltárra, szentélyre és hasonló hívságokra.
Nos, kedveseim, akkor meg fogtok lepődni: Tr. fórumának dísze és egyben legjelentősebb építménye itt látható felül, és rögtön fizetek egy deci limoncellót annak, aki (csalás nélkül) ezekből a képekből megállapítja, hogy mi célt szolgált az az eredetileg három emeletes, félkörív alakú épület ott, az előtérben? Szabad a gazda? Tehát Tr. egy óriási bevásárlóközpontot építtetett országos cimborájával, Ap.-szal.Igen, egy ókori plázát, amelyben 160 különféle üzlethelyiség várta a komoly vásárlóerővel rendelkező római polgárokat.Volt itt több borszaküzlet, fűszeresek, rövidáru (selyemmel, bársonnyal, posztóval és más anyagokkal), tucatnyi olívaolaj-nepper, halárusok, virág- és díszfa-kereskedők, az ékszerészekről és a borbélyokról, pénzváltókról, gyorsbüfékről és az ugyancsak gyors szajhákról nem is beszélve. Itt, az udvaron osztották a szegényeknek az ingyenes gabonaadagokat is. Az üzletsor mögött, a domboldalban voltak a raktárak és a mellékhelyiségek, amelyekben – talán mondanom sem kellene – folyóvíz és öblítéses budi is volt.Szóval Tr. (aki a kortárs széplelkek szerint csak két dolognak nem tudott ellenállni: a jó bornak és a fiatal fiúknak) így írta be magát a kereskedelmi üzletláncok történelmi aranykönyvébe.És hogy ne érezzétek magatokat megrövidítve: íme Tr. oszlopa, melynek előzményeiről, a római-dák háborúkról a román nemzeti filmművészet egyik büszkesége, a Columna (Az oszlop) című történelmi film szól. Ez a mozit mellesleg 10,5 millióan (!!!) látták Romániában, és ezzel minden idők hetedik legnézettebb román filmje. Csak ha valaki nem értené, hogy miért hisznek a románok rendületlenül a dákoromán kontinuitás elméletében: hát mert már az óvodában ezt kapják a pofájukba…A lábazattal együtt 38 méter magas, 19 óriási tömbnyi carrarai márványból készült oszlop tetején eredetileg a császár szobra állt, de a 16. században a kicsit pedofil, közepesen meleg és nagyon alkoholista császárt behelyettesítették Szent Péterrel. Már úgy értem, a szobrával.Az oszlopon spirálisan végighúzódó domborművön élet- (illetve halál-) képek láthatók a dáciai háborúkból, amelyeket a románok történelmük hajnalának, illetve a román nép születésnapjának tartanak.Most mit lehet erre mondani, túl azon, hogy van nekünk elég bajunk enélkül is?Písz.