Dublin – Apró furcsaságok

A szigetországok mindig is hordoztak magukban valami furcsát – legalábbis a kontinenslakók szemében. Az, hogy az egykori brit gyarmatbirodalom, valamint az erre rímelő anglomán/anglofón országok jelentős részében a mai napig a rossz oldalon közlekednek, köztudott. De ki gondolta volna, hogy egy teljesen hétköznapi ír szállodai szoba is tud szolgálni meglepetésekkel?

Az utazó megérkezik a dublini hotelbe (az ottani kocsma-, akarom mondani étteremnegyed, vagyis a Temple Bar közvetlen szomszédságába), és máris meglepetés éri: a teljes személyzet (a recepcióstól a londíneren keresztül a takarító kislányig) ká-európai. Lengyel barátaink totális etnikai túlsúlyát csak egy-egy kósza magyar szó hígítja; a semmi mással össze nem téveszthető hazai nyílt e, illetve a kőkemény k hangok kellemesen illeszkednek a Visztula-parti scs, zs és dzs összetett mássalhangzók nagyon nem angolos világába. Nincs ezzel semmi baj, de ha azért jöttél volna az ír fővárosba, hogy nyilvános helyeken Swift, Joyce vagy Oscar Wilde munkanyelvét gyakorold, hát van egy rossz hírem.

Persze a vendégmunkások általában elég jól beszélnek angolul (még véletlenül sem fognak a megrendelt sör helyett például Fantát hozni), de a kiejtésed nem a segítségükkel fogod a tökéletességig csiszolgatni.

Belép az ember a szobába és körülnéz, majd besiet a fürdőszobába. Látszólag minden a helyén: vécécsésze, kád, csapok. Az első mókásabb meglepetés a vécéhasználatot követi. Nézed, hogy hol a francban van a lehúzózsinór, de nem találod. Gombot sem látsz, na meg öblítőtartályt sem. Már-már kikiáltanál a párodnak, hogyaszongya: te, innen ellopták a víztartályt! S közben a gondolatok lázasan kergetik egymást domború homlokod mögött, s tompa fájást vélsz felfedezni a tarkód környékén: hogy fogom én ezt elmagyarázni a lengyel recepciósnak és benyeli-e ezt a hihetetlen történetet az itteni rendőrség?!
Mielőtt azonban – talán feleslegesen? – felizgatnád a társad, jobban szemügyre veszed a vécé környékét és jé! felfedezel egy kilincset.

Igen, egy kilincset, amelyhez nincs ajtó (egy icikepicike sem), viszont hívogatóan ott áll ki a falból, háromarasznyira a budi mellett. Mit tesz ilyenkor egy vállalkozó szellem, egy olyan nemzet gyermeke, amely egy Kőrösi Csomát, Gábor Zsazsát meg Kittenberger Kálmánt adott a világnak? Hát persze, hogy összeszorítja a fogát és rányit a kilincsre.

És láss csodát: a víz zubogva teszi a dolgát.

Ezzel hát megvolnánk! – önti el kebled a büszkeség. De a felfedező szellem kiszabadult a palackból, s érzed: a fürdőszoba tartogat még szurprájzt. És nem tévedsz.

Odalépsz a kádhoz és szemügyre veszed a csapot. Igen, ez már keverőcsap, ellentétben például azzal a londoni szállodával, ahol a múltkor jártál és ahol bizony ezt a vívmányt (mármint a keverőcsapot) még nem ültették át a gyakorlatba; a hideg, illetve a meleg víz külön-külön csapon érkezett és választhattál, hogy vagy a jéghideg alá tartod a kezed, vagy leforrázod.

Nem, itt egyetlen csap volt, de a tekerőkkel volt egy kis gond. Első látásra normálisnak tűntek: a baloldaliból zöld pöcök áll ki, jobboldalin még piros színt is felfedezhetsz, na meg számokat. Nosza, tekerjünk egyet rajta.

Tekersz, és nem történik semmi. Tekersz még egyet, dettó. Illetve annyi változás észlelhető, hogy előbukkan egy kis kék gyűrű.
Kezelésbe veszed a bal oldalit, és az normálisan látszik működni: jön a víz. A hideg víz. A francba! – gondolod –, azt bezzeg nem írták le a nyomorult honlapjukra, hogy csak hideg víz van! Már-már fogalmazod magadban a panaszlevelet (lengyelül), de egyszer csak átérzed, milyen csodálatos érzés tölthette el annó Archimédeszt (ugyancsak a kádban), amikor rájött arra a bizonyos törvényre: elforgatod ismét a jobb oldali csapot, és a víz elkezd melegedni! Bizony: a jobb oldalon a hőmérséklet-szabályozó van, a bal oldalon maga a vízcsap. De (ellentétben az eddigi keverőcsapokkal, amikkel találkoztál) mindkettő tökegyformán néz ki, eltekintve persze a színes pöcköktől.

Elégedetten lépsz ki a fürdőszobából, s úgy érzed magad, mint egykori, nagyon távoli ősöd a sikeres vadászat után.

Egy óra múlva (miközben te az ágyon heverészve a TG4 nevű, és az igen vicces hangzású ír nyelven adó tévécsatornán nézel egy műveltségi vetélkedőnek tűnő műsort és nagyon szurkolsz annak a szimpatikus, szakállas manónak kinéző embernek), párod, aki nem bír magával és folyton tisztálkodni akar, kikiált a fürdőszobából: a fene egye meg, mégiscsak kellett volna hajszárítót hozni! Immáron rutinos felfedező vagy, ezért nem jössz zavarba, nyugalomra inted és kinyitsz minden szekrényt és fiókot.

Elszántságodat siker koronázza:
az egyik becsukott fiókban ott az odacsavarozott testű hajszárító! Tökéletesen használható ott helyben, csak persze elvinni nem lehet 60 centinél messzebbere, hacsak nincs nálad egy kisebb szerszámkészlet vagy minimum egy Leatherman. Nálam volt, maradjunk ennyiben.

Az már tényleg csak hab a tortán, hogy a fali csatlakozók háromlyukúak, de erre készültél: szerencsére a magaddal hozott, angol szabványú átalakító 95%-ban kompatibilis vele, úgyhogy már csak azon spekulálsz, hogy a 240 volt csak egy kicsit nagyobb, mint az otthoni 220. A telefontöltőid közül az egyik gond nélkül veszi az akadályt és úgy tűnik, a fényképezőgép sem fog végzetesen lemerülni.

Az ablakot sajnos nem fotóztuk le, pedig az is érdekes: valami roppant összetett rugós-sínes-csuklós megoldással lehet alsó-bukóra nyitni, de csak úgy, ha megnyomod a szinte észrevehetetlen, push feliratú gombot, amit a kreatív feltaláló az ablaktok egyik rejtett mélyedésében helyezett el.

Ezek után elégedetten felkerekedtünk, meginni a jól megérdemelt első Guinnesst.

11 hozzászólás

 1. SzJoe — 2012-11-16 18:22 

Itt is már 230V feszültségű váltóáram csordogál a beépített kismalacok orrából. Mindenesetre az EU területére szánt műszaki cikkek 110V-tól 250V-ig egyaránt működnek.

 2. feketelaszlo — 2012-11-16 19:32 

@SzJoe: Épp akartam írni hogy nálunk és Írországban is 230+-pár % Volt a feszültség pár éve (lassan 15).
A fürdőszoba enteriőrtől meg valószínűleg köpni-nyelni nem tudnék élőben. Ha valóban ez az ír átlag fürdő és nem csak valami elborult szállodai standard, akkor furcsa tisztálkodási szokásai lehetnek a keltáknak.

 3. SzJoe — 2012-11-16 19:48 

@feketelaszlo: Ott valóban ez az átlag a jobb szállókban. A Magyarországon világhírű víztakarékos wc-tartály ott és máshol sem terjedt el. Találkoztam már digitális keverő csapteleppel is Brüsszelben. Lágy, kék színben tündökölt az előtörő vízfolyam…

 4. Estván — 2012-11-17 01:07 

Üdvözlöm a Csurtus blog olvasóit! Én itt a szomszédban, a Milstory-n lakom :)

Az electric shower-el találkoztatok már? Az még egy fura szerzet… Illetve én azt tapasztaltam, hogy ezekben az országokban (Anglia, Skócia, Írország, Wales, Cornwall, Camelot, akármi) valamiért mindig a fürdőszoba a leghidegebb :)

Dublinban (Báile Átha Cliath, esetleg Dúbh Linn) kétszer is volt szerencsém megfordulni. Az egyik alkalommal a hostel ablakából néztük a vízszintesen szakadó havas esőt Szent Patrik napján…

Akkoriban a kocsmákban nagyrészt ázsiai srácok és szőke lengyel lányok csapolták a fekete aranyat. Egy alkalommal a pultnál való sorbaálláskor szóba elegyedtem az előttem álló írrel. Megkérdezte, honnan jöttem, és mivel ugyanazt a foglalkozást űztük, felsorolta pár budapesti kolléga nevét. Szorgalmasan bólogattam és mosolyogtam a nevek hallatán, ennek örömére meghívott egy italra. Mikor azt kérdezte, mit kérek, sejtelmesen visszakérdeztem:
– Dublinban? Szerinted?
Erre felröhögött, bólintott, és megrendelte a Guinness-emet. A kész korsót szemügyre véve visszahívta a csapos lányt, és ráförmedt:
– Figyelj, ez sz@rul van csapolva! Csinálj egy RENDESET a barátomnak!
Hozzáteszem, én semmi anomáliát nem láttam rajta. Hiába, ehhez csak egy írnek van szeme.
A Garda komolyan vette a közterületi alkoholfogyasztást (illetve annak tilalmát): többször láttam, hogy egyszerűen kivették a delikvens kezéből a sörösdobozt, és a legközelebbi kukába pottyantották.
Azt még meg kell említeni, hogy Dublinban találkoztam először a becsületkasszás klotyó intézményével, csak ott nem kinyúlt melegítőgatyás öreglányok (mint itthon, az “Ági mama franchise-partnereknél”) pakolgatják ki a szappant, papírtörölközőt, arcszeszt, borotvát, óvszert és ki tudja még miféléket, hanem szövetpantallós, makkoscipős, tagbaszakadt afro srácok, akiknek bár fültől fülig ér a mosolyuk, én nem kockáztattam volna meg, hogy nem pottyantok 50 cent és 1 ojró közti összegeket a tányérkájukba…

Egyébként ezen a szép zöld szigeten bóklászásom során volt némi idegenforgalmi élményem, és ezek 100%-ban pozitívak voltak!

 5. almoragh — 2012-11-17 01:59 

Tiboru,
most egész biztosan valami borzasztó hülyét fogok kérdezni, de a körülményeket elnézve talán mégsem.

Elképzelhető, hogy a hajszárító valamilyen módon egy olyan íróasztal fiókjában kapott helyet, amin egyébként egy vízforraló is van?! És még oda is van csavarozva az íróasztalhoz?! Atyaég.

Tudom, az előzmények után hülyeség lenne bármin is meglepődni, de azért mégis.

Egyébként egy hivatásos katonának készülő (azóta már rövid úton le is szerelt) barátom mesélte, hogy kb két hét laktanyai tartózkodás után föltűnt neki, hogy egy nem túl jó képességű bajtárs egy vödör vízzel flangál a folyosón, megkérdezte tőle, hogy mit csinál, a válasz pedig az volt, hogy megy lehúzni a wc-t… Na, az a srác két hét alatt sem jött rá a kis kilincs funkciójára (mondjuk náluk asszem falba süllyesztett gomb volt, de mindegy).

Jó, hogy kipróbáltad a kilincset, mert vagy Narniába jutsz, vagy John Malkovich fejébe, vagy lehúzod a klotyót – mind jobb, mint lebőgni a honfitársaid előtt idegenben:)

 6. ace22 — 2012-11-17 07:12 

Nekem anno a falhoz csavarozott/beépített hajszárítókkal volt dolgom, ott még a Leathermann sem segített volna, csak egy csákány (amit még a legjobban felszerelt svájcibicskákon sem találni…).

A 110-250 V-tal vigyázni, ez csak a modernebb kapcsolóüzemű tápokra igaz, a jó öreg transzformátoros tápokra nem. Ez akkor kellemetlen, ha a tengerentúlon veszel ilyet, és itthon a konnektoradapterrel bedugod a befalazott röfibe…. :-( Jobb esetben rájuk van írva, mit bírnak.

 7. gloriamundi — 2012-11-17 15:36 

Asszem, ilyen kilincses lehúzóval már találkoztam, pedig nem jártam arrafelé, valami rémlik. Portugáliában egy kis gombszerű dolgot is használnak, amit el kell fordítani, mint egy csapot. A leggázabb WC-lehúzásom egy prágai vendégeskedés alkalmával történt, mikor is a házigazdák (magánháznál laktunk) elfelejtettek figyelmeztetni arra, hogy a WC lehúzót nem tanácsos használni, mert elárasztja a kócerájt. Kva kellemetlen volt. :P

 8. rognork — 2012-11-17 16:31 

Ennél a klozetnél a !nagyapám mesélt sokkal viccesebbet, kb 25 évvel ezelőtt. Ő bement egy ny-európai kocsma mosdójába, elvégezte a nagydolgát, és egyáltalán nem volt lehúzó! Próbált ő becsülettel rájönni, sikertelenül, ezért gondolta, szép óvatosan eloldalog, ahogy honfitársaink ezt jól kitanulták. Amikor kinyitotta az ajtót, a wc automatikusan öblített.

A csaptelepről: ez hollandiában is ismert, nagy előnye akkor mutatkozik meg, amikor a spúr népek nem fűtenek rendesen, mert az drága. Komolyan, innen még a skótok is menekülnének. Tehát kinyitod, megpróbálod túltekerni az ECO fokozaton, a 36 fokon, de mivel nincs a csőrendszerben melegvíz, ezért szépen csordogál a hideg, és ez a hideg szobában, hidegben utazás után nem túl élvezetes. És akkor a tapasztalatlan ember elkezdi tekergetni, hogy egy kis meleg is jöjjön. percek után megérkezik a meleg, de addigra már csutkára tekerted, és leforrázza a golyót, mint a sicc.
A radiátorral is spórolnak, ha nincs bent a vendég a szobában, akkor nincs fűtés sem. Egyszer olyan hideg volt bent, hogy feltekertem csutkára a radiátort, és kabát nélkül elmentem sétálni fél órára, hogy nagyon átfázzak. Mire visszaértem, a 15 fok is elég kellemes volt.

Ma már az első dolgom, hogy folyni hagyjam a melegvizet egy míg lepakolok, majd feltekerem a fűtést, és elhúzok kajálni.

 9. nzse75 — 2012-11-19 14:46 

A hajszárító veszélyes jószág, ezért jobb helyeken tudatosan tartják távol a mosdótól/kádtól.
Ha a szállodában megcsap az áram, azért a szálloda a felelős, így ez egy klasszikus ön- és vendégvédelmi megoldás.
Hasonló okokból a hotelek nagy részében csak bukó ablak van, hogy ne náluk legyél öngyilkos. De megelőzési okokból van a Biblia is a fiókban Gedeonéktól.

Ezek az ötletek főleg az újabb, vagy amerikai lánchoz tartozó szállodáknál tapasztalhatóak.

 10. chomsky — 2012-11-24 14:45 

A sima kontinentalis foldeletlen dugot be lehet tornazni a konnektorba, ha a fold csatlakozot (kozepso) elotte egy (lehetoleg nem fem) targyal benyomsz. Jotanacs arra az esetre ha nincs atalakito nalunk ;)

 11. outatime — 2013-03-24 19:27 

oh.

Sanghajban az elotoro vizsugar szine alapjan tudod allitani a hofokat. ( ertelemszeruen kek hideg , piros meleg ) eloszor latvanyos aztan egy het mulva farasztoan gyerekes, ket het mulva gagyi.

az uj weekend warrior lakokocsiban ( $130.000 tol indul .. ) ipadra telepitett applikaciobol tudod allitani a meleg viz hofokat 70F tol 120F ig. ( a redonyhuzast vagy a tv csatornat is innen ) Na az a parasztvakitas.

ahogy elnezem e hotelszobat nem a kelta igenyesseg az elso ami eszembe jut, persze mennyi volt egy ejszakara az fontos szempont.

a nemzetkozi lancokban nem csalodik az ember, ritz, hilton, continental az minidg hozza a standardot

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.