Liechtenstein

Hogy mit lehet írni erről a törpeállamról egy utazási blogban? Hogy én is használjam a leggyűlöletesebb választ, amit különféle interjúalanyoktól naponta százszor lehet hallani a médiumokban: a kérdés jó.

Elvégre tényleg egy önálló monarchiáról beszélünk, amely tagja ugyan az ENSZ-nek, de például saját pénzneme nincs (a svájci frankot használják), nem rendelkezik saját vasúttársasággal (az Osztrák Államvasutak szolgálják ki a biztosan egekbe szökő igényeket mind a kilenc és fél kilométernyi szakaszon), sőt, ami még borzasztóbb, focicsapatai is a svájci második ligában játszanak.

Mit lehet tehát írni egy olyan országról, amelyik akkora, mint Sopron, illetve kicsivel kisebb, mint Kolozsvár, s annyian lakják, mint Ceglédet vagy Székelyudvarhelyet?

Hát nem sokat. Az ország részletes domborzati térképe, amelyen még a bokrok, sőt: a levéltetvek is látszanak, felfér erre a másfél négyzetméteres táblára, ami a főváros (Vaduz, 5100 lakos) főterén látható.

Van abban valami szégyenletes, hogy mennyit össze bírunk röhögni az ilyen aprócska államokon, és azon, hogy milyen nagynak és erősnek érzi magát például Vaduz piacterén egy magyar, aki folyton-folyvást azt hallja otthon, hogy kicsik vagyunk és gyámoltalanok. Viccelődve számolgatjuk a négyzetkilométereket, a lakosság lélekszámát, a 25 fős parlamentjüket, a négy miniszterből álló kormányt, az összesen 250 kilométernyi utat.

A mosoly csak akkor válik picinykét keserűvé és erőltetetté, amikor rápillantunk a gazdasági mutatókra (GDP:  65 ezer euró per kopf), vagy az életminőségi paraméterekre (születéskor várható átlagos élettartam: 82 év).

A  vonatkozó hazai adatokat kegyeletből most nem említem.

Ez itt a vaduzi hercegi vár, ahol Johannes Adam Ferdinand Alois Josef Maria Marko d’Aviano Pius von und zu Liechtenstein (barátoknak csak röviden II. János Ádám) lakik és uralkodik.

Az ő apja volt II. Ferenc József, csak hogy egy kis osztrák-magyar fílinget csempésszünk a helyzetbe.

No, az öreg herceg teljes nevét meglátva még egy portugál is belesárgulna az irigységbe: Franz Joseph Maria Aloys Alfred Karl Johannes Heinrich Michael Georg Ignaz Benediktus Gerhardus Majella von und zu Liechtenstein.

Vajon mekkora a lichtensteini nemesek útlevelében a név-rubrika? És mindent értek, de mi az a Majella?!

Ez itt a parlamentjük épülete.

És ezzel nagyjából MINDENT meg tudtunk mutatni Liechtensteinből. Ami kimaradt, az a teljesen üres, természetesen makulátlan tisztaságú három utca. Úgy vegyétek, hogy NEM LÁTTUNK EMBERT az utcákon, pedig legalább húsz percet tartózkodtunk liechtensteini területen.

Igaz, vasárnap dél volt; biztosan mindenki ebédelt.

És most minden kedves olvasónk vegyen mély lélegzetet és kiáltsuk, ahogy a torkunkon kifér, hogy beleremegjenek az ablakok:

SZABADSÁGOT  LIECHTENSTEINNEK!!!

Nincs

Nincs hozzászólás.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.