Örményország – Geghard

Azt már talán említettük, hogy a keresztény vallási helyszínek sűrűségét tekintve Örményországgal talán csak a Vatikán tud versenyezni. Az örmény történelemnek nincs olyan szelete, amely értelmezhető és megérthető lenne anélkül, hogy ne futnánk bele egy-egy kósza székesegyházba, kolostorba, temetőbe vagy más egyházi vonzatú látnivalóba. A Jerevántól alig 25-30 kilométerre található Geghard kolostoregyüttes egyike a legfestőibbeknek, amit valaha is láttunk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Prága: Kafka

Kafka és a cseh főváros kapcsolatáról könyvtárnyi (szépirodalmi és pszichiátriai) mű született az elmúlt évtizedekben, ezért eszünk ágában sincs ezek számát szaporítani.

A poszt apropóját a prágai Kafka-múzeum előtt látható szobor adja, aminek láttán ismételten el kell ismernünk, hogy a csehek közhelyszámba menő kispolgáriságának langyos pocsolyájába egy-egy képzőművészük olykor nagy szakértelemmel dob kisebb-nagyobb kavicsokat, felkavarva a poshadtnak tűnő állóvizet.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A párizsi Panthéon

Közel egy évvel ezelőtt, amikor a nevezetes Foucault-féle ingáról írtunk egy természettudományos ismeretterjesztő posztot, belengettük annak a lehetőségét, hogy előbb-utóbb magáról az épületről is ejtünk pár keresetlen szót, ahol az ominózus inga lengett (és leng).

Nos, ha a naptárra néztek, láthatjátok, hogy pont ma van előbb-utóbb napja. Felfüggesztjük tehát a dél-kaukázusi sorozatunkat, s abban a reményben, hogy ti sem bánjátok a földrajzi ugrást, elétek tárjuk a párizsi Panthéon rövid történetét.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Grúzia – Kazbegi

Akárcsak Örményország, Grúzia sem szűkölködik hegyekben, de ha hegyet mondok, tessenek valami komolyra gondolni, mondjuk 5 ezer méter felett…

Szerencsénkre azonban nem csak alpinisták juthatnak a magas hegyek közelébe, mert például Kazbegibe autóval is el lehet menni a “grúz hadiúton”.

Az odavezető út maga akkora élmény és látnivaló, hogy külön poszt lesz róla, most kezdjük a végével: hová visz ez az út? Tbilisziből északra megy, át Oroszországba (lásd a második térképet bevezető posztunkban), de még a határ előtt 40 kilométerrel ott van Kazbegi, vagy más nevén Stepantsminda, a mi célpontunk. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Örményország – Etchmiadzin

Említettük már, hogy az örmények voltak az első nemzet (illetve hát nemzetállam) a világon, akik (a legtöbb forrás szerint már 301-ben) államvallássá tették a kereszténységet. Legfontosabb egyházuk hivatalos neve (figyelemmel arra, hogy a hagyományok szerint Bertalan és Judás Tádé apostolok alapították errefelé az első században a korai keresztény gyülekezeteket) Szent és Egyetemes Örmény Apostoli Ortodox Egyház. Ehhez tartozik az örmények 92 százaléka.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Rádió Jereván

Amint látjátok, nem bírtunk ellenállni a nemzetközi közhely nyomásának, s első (bemelegítő jellegű) örményországi posztunk arról az intézményről szól, amely (valljuk be: roppant igazságtalan módon) talán még mindig a külföldön legismertebb jereváni must see.

Igen, ma a számtalan vicc főszereplőjeként világhírre szert tett örmény közszolgálati médiumról mesélünk egy kicsit.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Dél-Kaukázus: bevezető

Ahogyan azt sokan tudjátok, alig pár napja jöttünk vissza két dél-kaukázusi országban tett kirándulásunkról. Tudjuk, hogy négy, illetve öt nap alatt egy közepes méretű lépcsőházat sem lehet megismerni, nemhogy olyan (múltjukra méltán büszke) országokat, amelyek – mint látni fogjuk – kötésig gázolnak a változatos történelemben és a kultúrában, hogy a hagyományosan csúcsszínvonalú gasztronómiáról és az ugyancsak tradicionális lokális háborúkról ne is beszéljünk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Franciaország – Mária Magdolna kriptája

Saint-Maximin-la-Sainte-Baume: kisváros Dél-Franciaországban. S hogy miért érdekes? Nos, ebben a kisvárosban áll az a székesegyház, melynek altemplomában található a Mária Magdolna (a továbbiakban: MM) földi maradványait befogadó szarkofág. Nem akarom most a sokak által vitatott (és majdnem ilyen sokak által vallott) témát feszegetni, hogy MM valójában Jézus felesége volt-e, vagy csak tanítványa (esetleg annyi sem), hiszen a topiknak szép irodalma van; hogy csak hármat említsek: a Szentírás, Dan Brown és a Konteóblog.

Nem; mai írásunk simán csak bemutatja a helyszínt s az előzményeket, amennyire ez egy blogposztba belefér. Persze véleményét a sztoriról mindenki elmondhatja a kommentekben, feltéve, ha ezt civilizált hangnemben teszi és senkit nem sért meg durván hitében és meggyőződésében.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Madeira – a levadák

A címben szereplő (talán sokak számára ismeretlenül csengő) szó elmagyarázásához egy kicsit vissza kell mennünk az időben.

A XV. században Madeira szigete a cukortermelésről volt híres, de nem ám répából lett a cukor, mint például erre mifelénk, hanem cukornádból, annak pedig sok víz kellett. És mert a források (nem túl meglepő módon) a hegyekben nem pont ott voltak, ahol a cukornádültetvények, hát csatornákon vezették a vizet a megfelelő helyekre. Ezt mediterrán vidéken állítólag sok helyen megtették, de ilyen tökélyre fejlesztett hálózat, mint a portugál szigeten, sehol nem alakult ki. És elérkeztünk a megfejtéshez: a levada az öntözőcsatornákat jelenti, s mint látni fogjuk, Madeirán egész kultuszuk van.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Róma – a Vittoriano

Róma szívében, a Via dei Fori Imperiali egyik végén látható az a monumentális épület, amelyet az olasz nemzet II. Viktor Emánuel királynak, az egyesített Olaszország első királyának tiszteletére emelt. Mintegy 25 év tökölés, vitatkozás, ordibálás, anyázás és hajtépés után 1911-ben fel is avatták azt a létesítményt, amit a hálától csöpögő szívű utókor (dizájnja miatt) A nemzet írógépének, vagy Lakodalmi tortának becéz. Persze hivatalos neve is van: Monumento a Vittorio Emanuele II.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Lengyelország – Gdańsk

El kell ismernünk, hogy blogunkban a köztes-európai térség sajnálatos módon alulreprezentált. Mivel nem szeretnénk azt a tévképzetet erősíteni, mely szerint Csurtusék érzéketlenek a történelmileg determinált regionális elkötelezettséggel szemben, mai posztunkban ezt a jelenséget próbáljuk majd orvosolni. Új kommunikációs offenzívánk első lépése legyen mondjuk a lengyel tengerparti város, Gdańsk, ahol csak T. járt (ő is mindössze három napot töltött ott), ezért színekről, virágokról, felhőkről és hasonlókról nem tudunk beszámolni.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A portugál nyelv

A legkevesebb, amit a luzitánokról elmondhatunk az, hogy roppant érdekes nyelvük van. Első hallásra úgy tűnt, mintha orosz anyanyelvűek beszélnének hollandul, de úgy, hogy a legváratlanabb pillanatokban olasz szavakat kevernek a mondandójukba. Nekem mindenesetre a legkevésbé latin hangzásúnak tűnik az újlatin nyelvek közül.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Baku – Fotók és információk

Ha a közép-európai utazót jószerencséje az azeri fővárosba vezeti, be kell vallania, hogy poggyászában (amit mondjuk a Lufthansa 48 órás késéssel kézbesít és utána magától egy „Bocs, ezt elszúrtuk!”-ra sem érdemesíti) a feltétlenül szükséges ruházati és más cuccokon kívül óhatatlanul egy jó adag előítéletet is csomagol. Ez a mai poszt (és majd még a továbbiak) arra hivatott, hogy egy határozott mozdulattal eloszlassa ezen prekoncepciók jó részét és felhívja a figyelmet a jövő egyik potenciális turisztikai célpontjára.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A párizsi metró

Egy idegen városba érkező turista első problémái egyike a településen belüli helyváltoztatás, ezen belül a tömegközlekedési lehetőségek szemrevételezése: hogyan fogok eljutni A-ból B-be, mennyit kell gyalogolnom a látnivalók között, átlagosan hány tömegszerencsétlenség történik 24 óra leforgása alatt, száz turistából hányat szoktak megkéselni, kirabolni és/vagy megerőszakolni naponta a lelkes helybéliek, satöbbi.

Mai posztunkban a világ talán legsűrűbb és legmegbízhatóbb városi földalatti vasút-hálózatát mutatjuk be, ahonnan a nemzetközivé vált „metró” szó is származik – és ezt csak az angolok vitatják. Következzék tehát a párizsi Métropolitain.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….