Kijev – Csernobil Múzeum

A blogunk olvasói által megszokott kedélyes, tréfálkozó hangnem ideiglenesen (vagy ahogy a tévé- és rádiókommentátorok jelentős hányada mondja: ideglenesen) felfüggesztetik.

Az ok: ebben a posztban a kijevi Csernobil Múzeumban tett látogatásom felelevenítése lesz a téma. Összesen három fotót tudtam készíteni, majd olyan fokú letargia lett úrrá rajtam, hogy a gépet eltettem és csak bámészkodtam tovább. Az elmúlt napok-hetek hírei, a Japánban történt tragédia különösen aktuálissá teszik a témát.

A múzeum az ukrán főváros központjától nem messze található, a kettes (kék színkódú, észak-déli irányú) metró Kontraktova Plosa megállójától két háztömbnyire. Mi zártkörű idegenvezetéssel látogattuk meg, de a nagyközönség előtt is nyitva áll, noha nem egy olyan látvány, amelyre a szabadságukat töltő turisták áhítoznak, két sör és egy állatkerti séta között.
A múzeum bejáratánál elhelyezett, tipikusan ukrán  helységnévtábla Csernobil végét jelzi, nem csak átvitt értelemben. A szláv szó mellesleg azt jelenti: feketeüröm. Ennek a poszt végén még jelentősége lesz.
Ezek azon falvak helységnévtáblái, amelyekből az ominózus, húsz évvel ezelőtti áprilisi napokban kitelepítették a teljes lakosságot, s amelyek egykori lakói között a mai napig az átlagosnál 10-20-szor magasabb a daganatos megbetegedések aránya.

A táblák másik oldala úgy néz ki, mint az előző fotón Csernobilé: fekete, pirossal áthúzva.
Ez egy csernobili ház ajtajáról begyűjtött, majd gondosan sugárfertőtlenített, kézzel írt tábla. A baleset után négy nappal a mentőalakulatok bukkantak rá, felirata: itt még élnek.

A házba történt behatolást követően a mentők konstatálhatták, hogy a tábla felirata nem fedi a valóságot: ott nem (sem) élt már senki.

Aki további, aktuális és egykori  képeket, videókat szeretne látni a környékről, tudom ajánlani például Jelena Vlagyimirovna Filatova honlapját.

Kijevből szerveznek turistautakat Csernobil környékére. Mintegy 400 dollárért elviszik az embert, és – állítólag – vissza is hozzák. Csoportoknak nagy kedvezmények.

Csernobilról és a katasztrófáról többmillió oldalt írtak, nem akarom ismételni. A múzeum ennek ellenére adott valamit, amit az a rengeteg kép és írott szó nem volt képes nyújtani, de nem tudom megfogalmazni, hogy mit. Valamit. Ennyi.

És akkor térjünk vissza a feketeürömre. Ha valaki még nem ismerné:

„A harmadik angyal is megfújta a harsonát. Erre az égből lehullott egy nagy csillag, s mint égő fáklya, lobogott. A folyó egyharmadára hullott és a vízforrásokra. A csillagnak Üröm volt a neve. A vizek egyharmada ürömmé vált, és sok ember meghalt a víztől, mert megkeseredett.”

(Újszövetség, Jelenések könyve, 8, 10-11)

További szép napot.

3 hozzászólás

 1. KToM — 2011-03-19 08:32 

“Ezek azon falvak helységnévtáblái, amelyekből az ominózus, húsz évvel ezelőtti áprilisi napokban kitelepítették a teljes lakosságot, s amelyek egykori lakói között a mai napig az átlagosnál 10-20-szor magasabb a daganatos megbetegedések aránya.”

Ennek ellentmondanak az alábbi tanulmányok:

http://nukinfo.reak.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1018
http://nukinfo.reak.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1180:Új tanulmány Csernobil európai hatásairól&catid=5:tanulm

http://www.unscear.org/docs/reports/2008/Advance_copy_Annex_D_Chernobyl_Report.pdf

 2. tib0ru — 2011-03-19 10:19 

A múzeumi idegenvezetővel én nem vitatkoztam. Ha a tanulmányoknak igazuk is lenne, nem lett volna ízléses.

(Anélkül, hogy vitatnám az általad beidézett munkák valóságtartalmát, azt azért megjegyzem, hogy mindenről és minden ellenkezőjéről is lehet tanulmányokat olvasni…)

És persze köszi a kiegészítést.

 3. Müllverbrennungswerk — 2011-03-22 19:46 

Az ajtóhoz: nincs okom megkérdőjelezni a történet valódiságát, de ezek a feliratok teljesen szokványosak voltak egy időben a zónában. Pusztán arra utalt, hogy lakott a ház, és lehetőleg ne hordjanak el belőle minden mozdíthatót, ha épp nincs ott a gazda. Persze ez is stabilizálódott egy idő után, egyrészről nagyjából elfogytak az ellopható javak, másrészről meg a fosztogatók már emlékezetből tudták, hogy melyik ház lakott.

Filatova: Filatova oldalait érdemes a képek miatt látogatni, de a kísérőszöveg nagy része félrevezető és pontatlan hazugság. Árnyaltabban fogalmazva: a kísérőszövegek Filatova kisasszony írói munkásságának részei. Amúgy a hölgy egyszer járt a zónában, valamikor 2005-2006-ban egy szervezett egynapos látogatás keretében. A motorbiciklis képek montázsok. Tehát a képek jók, de a szövegnek nem érdemes hitelt adni.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.